Földhős vagy levegős hőszivattyú? – Mikor melyik éri meg?

A két leggyakoribb hőszivattyú-típus a levegő-víz (más néven levegős) és a talajszondás (földhős). Mindkettőnek van helye, de teljesen más szempontok alapján érdemes választani közöttük.

A működési elv különbsége

A levegős hőszivattyú a környezeti levegőből vonja ki a hőt – egy kültéri egységet kell elhelyezni, amely egy ventilátorral nagy mennyiségű levegőt szív át a hőcserélőjén.

A földhős hőszivattyú a talajból, a talajszonda zárt csőhurkán keresztül nyeri a hőt. A talaj hőmérséklete -5 m alatt egész évben stabil 10–14 °C, függetlenül attól, hogy kint -15 °C vagy +35 °C van.

Hatásfok – ahol a legnagyobb a különbség

A levegős hőszivattyú COP-ja erősen hőmérsékletfüggő: +7 °C-os külső levegőnél 4,5–5 körüli, de -7 °C-on már csak 2,5–3, és -15 °C alatt sok esetben elektromos fűtőszálra vált, ami COP=1 hatékonyságú.

A földhős COP gyakorlatilag stabilan 4,5–5,5 között marad egész évben – nincs benne szezonális ingadozás, mert a hőforrás hőmérséklete is stabil.

Éves szinten ez azt jelenti, hogy a földhős rendszer SCOP-ja jellemzően 4,5–5, míg egy levegős rendszeré 3,5–4 – ami 20–30% kevesebb áramfogyasztást jelent ugyanarra az éves hőigényre.

Beruházási költség

Levegős hőszivattyú teljes rendszerrel együtt: kb. 3,5–6 millió Ft (családi háznál).

Földhős hőszivattyú szondamezővel és gépészettel együtt: kb. 6,5–10 millió Ft.

A különbség jellemzően 2,5–4 millió Ft, ami a fúrási költségből adódik. Megtérülési ideje az üzemeltetésen keresztül 8–12 év a két rendszer között – ennél hosszabb élettartamnál (és a földhős rendszer 50+ év) ez már egyértelmű előny.

Élettartam és karbantartás

Levegős hőszivattyú élettartama: 12–18 év. Kültéri egysége időjárásnak van kitéve, a kompresszor sokszor terhelődik, és a leolvasztási ciklusok is koptatják.

Földhős hőszivattyú élettartama: 20–25 év. Beltéri elhelyezésű, állandó terheléssel dolgozik – sokkal kíméletesebb üzem.

A talajszonda külön: 50+ év. Az egyetlen alkatrész, ami egy életen át megmarad.

Komfort és melléktényezők

A levegős hőszivattyú kültéri egysége mindig hangot ad ki (35–55 dB), és helyet igényel a homlokzaton vagy a kertben. Modern típusok halkak, de nem zajmentesek.

A földhős hőszivattyú beltéri, gyakorlatilag néma, a talajszondák pedig láthatatlanok (a fúrt lyukak földfelszín alatt visszafedettek).

Hűtés terén mindkettő alkalmas, de a földhős passzív hűtésre is képes – a kompresszor kikapcsolva, csak a hidraulika dolgozik, áramfogyasztása töredéke a klímáénak.

Mikor melyik a jobb választás?

Levegős mellett szól: kisebb beruházási keret, kevés szabad terület (társasház, sorház, kis kert), gyors megvalósítás, fúrási tilalom (vízbázis védelem).

Földhős mellett szól: hosszú távú gazdaságosság, új építés, igény a passzív hűtésre, csendes üzem fontos, magas energiaigény (csarnok, szálloda), napelemes integráció.

Egy korrekt felmérés után mindig kiderül, hogy az adott ingatlanra melyik a reális megoldás – és néha az is, hogy egyik sem ideális (pl. felújítatlan, magas hőigényű ingatlannál először szigetelni kell).